Szűcs András: Az akasztófa két oldalán

Szűcs András 1945 utáni esztendőkről szóló munkája első részében Csornoky Viktor személyével, sorsával ismerteti meg olvasóit. A jómódú polgárcsalád sarja a Kisgazdapárt tagja, a későbbi köztársasági elnök, Tildy Zoltán veje volt. A háború után parlamenti képviselőként, a párt polgári tagozatának titkáraként mindent megtett a kommunista hatalomátvétel megakadályozásáért, lassításáért. Tevékenységét kairói nagykövetként is folytatta, s a Kisgazdapárt megsemmisítésének végső időszakában szervezni kezdte a köztársasági elnök és családja Nyugatra való menekítését. Ám az egyiptomi nagykövetség kommunista besúgói sem tétlenkedtek, s Csornoky terve - illetve személye - Rákosi és az ÁVO számára kapóra jött Tildy megalázásához és elmozdításához. Csornoky még harminc éves sem volt, amikor a bitófához kísérték. A kötetben is ismertetett perének kutatása kapcsán került a szerző látókörébe a nagykövetet lépre csaló Szász Béla személye, akiről a mai napig téves kép él a köztudatban. Rajk László egyetemi évfolyamtársa és barátja arról ismert, hogy nem volt hajlandó az egykori belügyminiszter ellen vallani a Rajk-per során. Azt viszont kevesen tudják - ő maga sem említette a könyvben alaposan kivesézett emlékiratában -, hogy aktív szerepet játszott a Kisgazda-párt szétverésében, illetve Csornoky Viktor akasztófára juttatásában.
A számos - köztük több, eleddig nem közölt - dokumentumot tartalmazó és feldolgozó mű szerzője nem historikus, ám „botcsinálta és felkent történészeket meghazud-toló aprólékossággal és türelemmel” dolgozott. A fekete-fehér képekkel illusztrált könyvet jegyzetek és névmutató zárja.